Nem is olyan rég, úgy 15 évvel ezelőtt, le sem lehetett rólam tépni. Farmerrel, szoknyával…bakival. Felvéve vagy a derekamra csomózva…télen-nyáron…elengedhetetlen kellék volt. Kijárta velem az iskolát, megjárta velem a “Szigetet”, Sonia és a Sápadtarcúak, Tankcsapda, Kispál koncerteket, hogy csak a legkedvesebbeket említsem. Vele nőttem fel, megélt ‘Ő’ is szerelmet, szakítást, örömöt, bánatot, Gombát, Metrót és Méj’Vízet. Van, ami nem változik, van ami örök…mint a Rock…mint a Flanel ingem!
Kommentek